AJÁNLAT ELSŐSZÁMÚ VEZETŐK RÉSZÉRE
a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztéséhez
1. Ki kell-e nekünk alakítani ezt a rendszert? -tehetik fel a kérdést.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső kontroll rendszer alapjait a 2009. évi CXXII. tv adata meg a következők szerint:
7/J. §34 (1) Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével –, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít – a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel az 1 200 millió forintot,
c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt, az e §-ban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.
Tehát amennyiben a határértéket a vállalkozás meghaladja, akkor a törvény és a vonatkozó kormányrendeletek hatálya alá kerülünk és meg kell oldani a belső ellenőrzést. Találkoztunk már olyan esettel is, ahol az önkormányzat 10 cége közül 3 volt érintett, de az adott Hivatal minden céget kötelezett a belső kontroll rendszer kialakítására.
Erről önmagában a Felügyelő Bizottság (FB) is hozhat döntést és tehet javaslatot.
2. A belső kontroll és a belső ellenőrzés nem ugyanaz?
Korántsem. A belső kontroll rendszer kialakítása a szervezet vezetőjének feladata, az egész gazdasági társaságra vonatkozik és a belső mechanizmusok alapján munkafolyamatba épített kontrollokkal vizsgálják, védik a szervezetet. A belső ellenőrzés ennek egy kis eleme, a monitoring rendszeren belül. A részletszabályokat a 339/2019 (XII.23.) kormányrendelet szabályozza, mindkét esetben. A belső kontroll a következő elemekből áll:
a) kontrollkörnyezet,
b) integrált kockázatkezelési rendszer,
c) kontrolltevékenységek,
d) információs és kommunikációs rendszer, és
e) nyomon követési rendszer (monitoring)
Magának a belső kontroll rendszernek a teljes szervezetet fel kell ölelnie, célszerű Belső Kontroll Kézikönyvet vagy Szabályzatot készíteni. Maga a módszertan és a mintadokumentáció a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján elérhető, le lehet azokat tölteni onnan. cégünk is vállalja ezt a feledatot is.
Erre a feladatra tapasztalatból írjuk, hogy legalább 2-3 hónapot kell szánni, és nem lehet direkt módon átvenni a mintákat, mert ellenkező esetben sokkal több munkát fog jelenteni annak működtetése a jövőben.
3. Ki működteti a belső kontroll?
A szervezet a szabályozó rendszer kialakítása után, azok alapján működni tud, de ezt évente felül kell vizsgálni, ezért új szereplő lépett be a rendszerbe, aki a megfelelési tanácsadó (339/2019 (XII.23.) kormányrendelet 9.§.).
Szerepe fontos, a kialakított belső kontroll rendszert felügyeli, értékeli év közben, majd az ügyvezetést és FB-t tájékoztatja évente egyszer a belső kontroll rendszer működéséről. Személye végzettséghez kötött a jogszabály szerint (A megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének, vagy ha a tevékenységet egy megfelelési tanácsadó látja el, akkor megfelelési tanácsadónak felsőfokú jogi vagy gazdasági végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű személy jelölhető ki a felügyelőbizottság egyetértésével. A megfelelési tanácsadónak vagy megfelelést támogató szervezeti egység esetében legalább egy megfelelési tanácsadónak legalább kétéves, a végzettségének megfelelő szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.). Ugyanakkor mégsem ír elő olyan feltételeket, mint a belső ellenőr számra.
Megoldható szerintünk cégen belül részmunkaidős vagy kapcsolt munkakörben is.
Ha nem tudják ezt a feladatot ellátni, akkor cégünk megbízási szerződéssel ilyen végzettségű szakértőt tud biztosítani. Nagyon fontos, hogy a megfelelési tanácsadó és a belső ellenőr személye összeférhetetlen.
4. Főállású vagy külső szakértő legyen a belső ellenőr?
Erre nincs jó válasz, még nekünk több éves belső ellenőrzést követően sincs. Ezt minden esetben a szervezetnek, annak méretének, anyagi erőforrásainak, leterheltségének, személyi állományának együttes értékelése lehet csak eldönteni.
A főállású ellenőr mindig ott van a szervezetnél, bármikor lehet egy-egy feladatra felkérni, átlagban 8-9 ellenőrzést tud lefolytatni egy év alatt de a mai bérviszonyok mellett kimondottan drága és nagyon kevés megfelelő tudású, „szabad” ellenőr van a munkaerő piacon. Hátránya még egy céggel szemben, hogy jellemzően egy területen szakért (jogász vagy közgazdász), míg a mi cégünknél minden szakterületnek van belső ellenőre, és más-más szekértő tudja a feladatokat elvégezni a felkérések alapján. Egy önállóan dolgozni tudó és a jogszabály kritériumainak megfelelő belső ellenőrzési vezető bére 400.000.-Ft és 850.000.-Ft között mozog, ettől alacsonyabb bérért már nehezen kapható meg jó szakember. Részmunkaidőben vagy osztott munkakörben is megvalósulhat a belső ellenőrzés, de ebben az esetben azokat a szakterületeket, ahol dolgozik, az ellenőr nem vizsgálhatja. Ugyanez az eset, ha belső embert választunk, akkor 1 évig ott fennáll az összeférhetetlenség.
Cégünk előnye a rugalmasság és a költséghatékonyság (a mi díjazásunk a főállású szakértő bérének kb. 60 %-a).
5. Ki lehet belső ellenőr?
Itt egy újabb jogszabály jön a 22/2019 (XII.23.) PM rendelet, ahol pontosan meghatározásra kerülnek a feltételek.
Ezek alapján a következőkre kell figyelni, úgy hogy véleményünk szerint a legtöbb esetben 1 fő fogja ellátni a feladatokat:
- Képzettség megléte
- Regisztráció megléte
- 5 év szakmai ellenőrzési gyakorlat (egyes esetekben 2 éves)
- Összeférhetetlenség vizsgálata
6. Milyen feladatokat végez a belső ellenőr?
Ha megvan a döntés, hogy főállású vagy szakértő végzi a feladatokat akkor igazából célegyenesben vagyunk.
Az ellenőr (ha egy személy van akkor Ő a belső ellenőrzési vezető is) kialakítja a belső ellenőrzési rendszert, kézikönyvet és alapszabályt hoz létre, ezt az FB felé terjeszti, ha elfogadják akkor az alapján végzi az ellenőrzéseket. Ezen dokumentumok mintája szintén a PM honlapján megtalálhatók.
A teljesség igénye nélkül az alábbi fő feladatok várnak rá:
- Kockázatelemzést végez a belső ellenőrzés megalapozására
- Stratégiai ellenőrzési tervet készít
- Az adott év vonatkozásában Éves belső ellenőrzési tervet készít (tárgyévet megelőző év október 31-ig)
- Elvégzi és jelentést ír a vizsgálatokról (nagyon fontos az írásbeliség)
- Szükséges esetén szóban vagy írásban tanácsadói feladatokat is elláthat
- Nyilvántartást vezet a feladatokról, intézkedésekről
- Végül pedig Éves beszámolót készít az FB felé, akik azt a tárgyévet követő május 31-ig elfogadják azt.
------------------------------------------------------------------------------------
A integrált kockázatkezelési rendszer kialakítására a Pénzügyminisztérium útmutatót és irányelvet tett közzé.
„TISZTESSÉGES ÜZLETI TEVÉKENYSÉG – korrupció nélkül” – Útmutató kis- és középvállalkozások részére a belső kontrollrendszer, az üzleti etika és szabályozási megfelelőség, valamint a nemzetközi vesztegetés tilalma és megelőzése jó gyakorlatáról
Az útmutató célja, hogy támogatást és iránymutatást nyújtson a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy hogyan előzzék és akadályozzák meg a korrupciót, a nemzetközi vesztegetést és a nemzetközi befolyásolást az üzleti kapcsolataikban. Még egy jogilag nem kötelező érvényű útmutató is hatékony segítséget nyújthat a korrupcióval, a nemzetközi vesztegetéssel vagy befolyásolással kapcsolatos általános gondolkodás pozitív irányú megváltoztatására, a tudatosság növelésére.
https://allamhaztartas.kormany.hu/download/4/48/82000/%C3%9Atmutat%C3%B3_Tisztess%C3%A9ges%20%C3%BCzleti%20tev%C3%A9kenys%C3%A9g_k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.pdf
IRÁNYELV a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére a belső kontrollrendszer kialakításához és működtetéséhez
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével irányelv közzétételét írja elő.
Az Irányelv célja, hogy segítséget nyújt a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetői és munkavállalói számára a belső kontrollrendszer megfelelő kialakításában és működtetésében.
A gazdasági társaságoknak a jogszabályok által biztosított keretek között kell az Irányelvben foglaltakat alkalmazniuk, és szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak a jogszabályokban foglaltak szerint.
https://allamhaztartas.kormany.hu/download/6/03/b2000/Ir%C3%A1nyelv%20k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.pdf